Az elmúlt évtizedeket meghatározta az állami szerepvállalás kockázatitőke szektorban, főleg 2010-től a befektetett összegek megsokszorozódtak.
Magyarországon 2010 előtt elég jelentős hiány mutatkozott tőkéből, ezért szükségszerű volt az állami szerepvállalás a piacon, de az általunk támogatott alapok esetében azt várjuk, hogy a lehető legtöbb magánforrást mozgassák meg a szereplők. Emellett az is fontos, hogy a beruházások a kkv szektort támogassák – mondta Dobos Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára.
Szabó István Attila, az EXIM üzleti vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a szervezet 6-8 éve tevékenykedik a területen, mára 14, 2 ezer milliárd összértékű alapban vannak benne.
“Ezeknél az alapoknál láttunk már szép exiteket is, amelyek szép hozamot hoztak. Például az egyik alapkezelőnk portfoliócége a Nanuskha, amely egy közismert divatipari márka” – mondta Szabó.
dr. Balczó Barnabás, az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója szerint két dolgot kell látni:
A 2014-2020-AS FINANSZÍROZÁSI IDŐSZAKBAN AZ UNIÓS SZABÁLYOZÁS TARTALMAZTA MILYEN ARÁNYBAN LEHET VISSZATÉRÍTENDŐ ÉS NEM VISSZATÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁST ADNI. A 2020-2027-ES CIKLUSBAN EZ MOST NEM SZEREPEL, EZÉRT FONTOS, HOGY MEGTALÁLJUK AZOKAT A SZEKTOROKAT, AMELYEKNÉL INKÁBB AZ ELŐBBI, ÉS AZOKAT, AHOL INKÁBB ZA UTÓBBI LEHET HATÉKONYABB.
2016/2017-es felmérések szerint 150-170 milliárdos hiány volt a piacon, ez azóta jelentősen növekedett, ezt is figyelembe véve az MFB csoport szinten 2300 Mrd forintot allokált tőke-, hitel-, és grancia programjában. Ezeknek nagyon fontos multiplikátor szerepük van, többszörösen járulnak hozzá a magyar gazdaság GDP-jének növekedéséhez.
