Kockázatitőke-befektetés korona idején: lezajlott a 2020-as VC Summit konferencia

 

(Sajtóközlemény kivonat) Budapest, 2020. szeptember 22. – Megtartották a 7. Venture Capital Summit-et, Magyarország őszi kockázatitőke-csúcskonferenciáját. Üzletfejlesztési szakértők, pénzügyi szakemberek és befektetésialap-kezelők előadásait hallhattuk kockázatitőke-befektetésről, a smart money és a kapcsolati brókerek szerepéről, a nemzetközi piacon elérhető lehetőségekről, és arról, hogy milyen hatást gyakorol a tőkebefektetésre az állami szerepvállalás.

Michael Rager, a Deutsche Telekom Capital Partners (DTCP) igazgatója szintén Zoom-előadás formájában tartotta meg a keynote-ját. A telekommunikációs cég befektetési programja 2015-ben indult, de mára 70 országot tudhatnak a globális portfóliójukban, és a Szilícium-völgytől Tel Avivon át Dél-Koreáig mindenütt jelen vannak. Ők indították be a LeanIX-et, a Staffbase-t és az Instanát (Németország), a Graphcore-t és az Atom bankot (Egyesült Királyság), valamint a Pipedrive-ot (Észtország). Rager szerint a nemzetközi kockázatitőke-befektetők bevonásának három egyszerű módja van:

  • Fontos a régión túli, nemzetközi hálózatok kiépítése és ennek aktív kihasználása.
  • Konferenciák. Érdemes ellátogatni a fontosabb európai rendezvényekre (SaaStock, Slush, NOAH stb.)
  • Befektetői kezdeményezés. Érdemes előzetesen felmérni, hogy mely kockázati-tőke befektető lehet megfelelő például az iparág, üzleti modell és a szükséges összeg nagyságrendjének vonatkozásában.

A koronavírus kockákzatitőke piacra gyakorolt hatása kapcsán Rager elmondta: kevesebb az új üzlet, ezért lassúbb a növekedés, ugyanakkor a cégek működési költsége is csökkent, mivel kevesebb rendezvényt vagy utazást kell finanszírozniuk. A SaaS iparág helyzete ugyanakkor kellően robusztus Rager szerint – legalábbis egyelőre; érdekes idők várhatók az európai kockázatitőke-befektetési piacon, a bizonytalanság új lehetőségeket is teremthet, és időt is nyerünk, hogy az új termékek fejlesztésére koncentráljunk.

 

Állami szereplők: velük vagy nélkülük?

Szűcs Zoltán, az MFB Invest vezérigazgató-helyettese előadásában a befektetések állami szerepét és részarányát járta körül. Míg Észak-Amerikában szerinte elsősorban a tőkepiac biztosítja a vállalati szektor számára a finanszírozást a kötvény- és részvénypiacokon keresztül, addig Európában inkább a bankokra támaszkodnak. A tőkebefektetések hátrányaival kapcsolatban sok félelem és félinformáció kering. Az állam ezeket eloszlathatja – ehhez sok sikeres állami részfinanszírozású projektet kell felmutatni.

Az állami társbefektetés – ecsetelte Szűcs – jelentős összegekkel bővítheti ki a meglévő tőkekapacitást, porlaszthatja a kockázatot, ráadásul az állami befektető kiszámítható, így transzparens partner lehet a tőkefinanszírozásban. Az uniós irányelvek szabályozzák, hogy a fejlesztési bankok olyan piacokon dolgozhassanak, ahol finanszírozási hiányosságok vannak (GAP piacok); ezeknek a meglétét külsős szakértők mérik föl. Ilyen kezdeményezés volt a #School, egy e-learning keretrendszer, amit a koronavírus-válság idején naponta 3000 diák használt; a Codecool képzése, ami a programozóhiány csökkentését célozta; és az AImotive mesterségesintelligencia-alapú vezetési technológiája.

Galéria